A Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesülete egy sokoldalú rendezvény keretén belül emlékezett meg az 56-os forradalom és szabadságharc 70.-ik évfordulójáról.

Október 17.-én több mint 80-an jöttek el a megyeház udvarára, ahol a nagyszabású program kezdődött: a bevezetőben az egyesületünk megalakulásáról beszéltem röviden, hiszen 56-os menekültek alapították 1968-ban. Az összes linzi kultúrintézményekkel való együttműködésre is kitértem, hiszen nem sok egyesület büszkélkedhet ilyen névsorral: Ars Electronica Center, Nordico, Schlossmuseum, Lentos, Wissensturm, Ursulinenhof, WIFI, BFI, Volkshilfe s természetesen a megyeházban is voltunk párszor, többek között a Liszt Ferenc koncert alkalmával is, amelyet a díszteremben szerveztünk 2011-ben.

Thomas Stelzer tartományfőnök ünnepi beszédében előbb arról beszélt, hogy nem volt könnyű az osztrák népnek a 200.000-es menekült hullámot fogadni, hiszen ők is csak éppen egy éve lettek szabadok az utolsó szovjet katonák kivonulása után s az országot még fel kellett építeni, de mégis nagyon szívesen és óriási segítőkészséggel fogadták a szomszédos országból érkezőket.

A kiválóan beilleszkedett magyar honfitársak megállták a helyüket a munkahelyeken, a társadalmi élet különböző területein s éppen úgy a sport s a művészetek keretén belül is.

A Felső-Ausztriai Hétvégi Magyar Òvoda és Iskola is aktívan részt vett ezen a nagyszabású rendezvényen. A 6 éves Nagy Dániel, Pakolitz István Zászló című versét szavalta bátran s ügyesen majd pedig az ovisok és iskolások közösen énekelték a Ha én rózsa volnék c. dalt. Az ének alatt piros-fehér-zöld dekorációval egy hangulatos tánckoreográfiát is megcsodálhatott a közönség.

Hálás köszönet Kladek Antal Mónika iskolakoordinátornak, továbbá Sztojanovics Rita, Székely Tímea, Simon-Mair Orsolya s Bernhardt Laura pedagógusoknak az igazán sokoldalú munkájukért.

A következő megható szavalatot Tatosné Dr. Fekete Krisztinától hallhattuk, mégpedig Kónya Lajos, A magyarokhoz c. versét.

Ezután Dr. Czenczer Örs a bécsi magyar nagykövetség képviseletében köszöntötte a magyar honfitársakat s igazán elismerő szavakkal szólt a kultúregyesületünkről, aminek természetesen nagyon örültünk. Az ünnepi beszédben az 56-os forradalmi viszonyokról hallhattunk s arról is, hogy a menekülteknek már nem volt visszaútjuk s bizony a leveleket vagy megkapták a rokonok vagy nem vagy pedig nem a címzettek olvasták elsőként. Ez a gondolat sokakat személyesen is megérintett, hiszen pont ilyen helyzetben voltak a 89-es menekültek is, akik közül sokan ott voltak a közönség körében.

Dr. Czenczer Örs is hozott egy koszorút az 56-os emléktáblához, így 2 koszorú is díszítette az 56-os márvány emléktáblát, amely Máthé Attila mérnök úr kezdeményezésére indult még az 50 éves évforduló előtt.

Szentgyörgyhegyi Ferenc csodálatos szavalata által még az udvar is csengett, amikor Tamási Lajos, Piros a vér a pesti utcákon c. versét hallottuk. Többször mondtuk már, hogy Ferencben egy színész veszett el, annyira meghatóak a rendezvényeinken való szereplései.

Bassel Zsolt történész az 56-os forradalom és a cserkészmozgalom közötti viszonyokról tartott egy nagyon érdekes összefoglalót. A cserkészetben tanult szolgálat, felelősségvállalás és hazaszeretet a forradalom napjaiban kézzelfogható valósággá vált.

Hálás köszönet Kutasi Dániel cserkészparancsnoknak is, hogy olyan szép létszámmal s zászlóval együtt részt vettek ezen a nem mindennapi rendezvényen.

Szabó Ernő lelkipásztor közös imával és áldással kimondottan emelte az ünnepi hangulatot s a nemes, keresztény gondolatok kifejezésével is még színvonalasabbá tette a műsort.

A koszorúzás után minden szereplő és minden díszvendég piros-fehérszínű rózsát kapott, amelyek által a közös fénykép is ünnepélyes hangulatot árasztott.

Nagyon örültünk, hogy Máthé Melinda is eljött a rendezvényre, hiszen az ő édesapjának köszönhetjük, hogy Ausztriában elsőként itt Linzben valósult meg az 56-os emléktábla, amelyen rajta van az osztrák nép iránti köszönet is ami a szívélyes befogadókészséget illeti.

A rendezvény második részére a Jó pásztor plébánia társalgójában került sor, ahova agapéra hívtuk a tisztelt közönséget.

Dr. Czenczer Örs és kedves neje is velünk tartottak s igazán családias hangulatban folytattuk a beszélgetéseket úgy Örssel mint Pedák-Vattay Katalinnal, aki a linzi konzulátust képviselte.

Szentgyörghyegyi Ferenc ismét elbűvölte a jelenlévőket nemcsak egy újabb szavalattal hanem egy megzenésített versével is.

Nagyon hálás köszönet minden közreműködőnek, minden segítő kéznek, beleértve az agapén szolgáló konyhaangyalokat is.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet,

Tőkés Enikő