top of page

BEMUTATKOZIK A BÉCSI IRODALMI MŰHELY ÍRÓSZEMINÁRIUMA

jún. 11., Cs

|

Schwedenplatz 9 -es terem

Műhelymunka, mentoráció és kortárs hangok egy estén A BIM és az ÖIUS közös rendezvénye

BEMUTATKOZIK A BÉCSI IRODALMI MŰHELY ÍRÓSZEMINÁRIUMA
BEMUTATKOZIK A BÉCSI IRODALMI MŰHELY ÍRÓSZEMINÁRIUMA

Idő és helyszín

2026. jún. 11. 18:00

Schwedenplatz 9 -es terem, Schwedenpl. 2, 1010 Wien, Ausztria

Az eseményről

Mitől lesz jó egy novella? Hogyan kezdjünk neki egy regénynek? Lehet-e tanítani, tanulni a prózaírást?

 

Csire Márta erről beszélget a BIM írómentorával, Kiss Tibor Noéval és az írószemináriumok tagjaival.

A beszélgetést a csoporttagok felolvasása követi.

 

****

 

A Bécsi Irodalmi Műhely 2024-ben alakult meg. Az alapítók (Nádori Lídia, Kiss Tibor Noé) kezdetben műfordítói és írószemináriumokat indítottak. Kiss Tibor Noé azóta is két írószemináriumi csoportot vezet, amelynek tagjai ezúttal bemutatkoznak a közönségnek.

 

A beszélgetésen szó esik az írószeminárium alapításának ötletéről, a munkamódszerről, a mentorációs folyamat összetettségéről. Az est során a szeminárium résztvevői is elmondják tapasztalataikat. A program a csoportok tagjainak felolvasásával zárul.

 

A beszélgetés résztvevői: Béres Dániel, Fodor Zsuzsanna, Kiss Tibor Noé, Paluska Zsuzsanna, Pohl Balázs.

A beszélgetést vezeti: Csire Márta

 

A felolvasók névsora: Baktay Anna Réka, Benkő Imola, Béres Dániel, Fodor Zsuzsanna, Kertész-Rados Marcella, Paluska Zsuzsanna, Pohl Balázs, Várkonyi Bori.

 

A részvétel ingyenes.

 

****

 

A résztvevők bemutatkozása

 

Baktay Anna Réka (1976, Budapest) gyerekként írónak készült, de amikor a kilencvenes évek közepén felvételt nyert a fiatal írók akkori meghatározó szervezetébe, abbahagyta az írást. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett EU és szociológia, illetve közgazdász tanár szakokon. Később okleveles női szabó, valamint gyermek- és ifjúsági irodalmi szakember is lett. Jelenleg médiaművész férjével közös stúdiójuk vezetője és kreatív producere, valamint egy csodálatos kamasz édesanyja. Gyerekkori világmegváltó terveit a mai napig nem adta fel.

 

Benkő Imola Orsolya (1979, Temesvár) Szegeden és Sopronban él. Magyar-színháztudomány szakot végezett a Szegedi Tudományegyetemen. A Homo Ludens Project független színházi alkotóközösség művészeti vezetője, rendezője. Verseit és novelláit többek között a KULTer.hu, Irodalmi Szemle, PRAE, Bárka, Helikon, Tiszatáj, Kortárs, Látó, Kalligram, Élet és Irodalom, illetve a Szépirodalmi Figyelő közölte. Első regényén dolgozik. Ír, tanít, rendez.

 

Béres Dániel (1975, Budapest) egyszer csalt a differenciálegyenletek zéháján, aztán valahogy mégiscsak lediplomázott matematika szakon. Évekig volt profi filmrendező ingyen és hobbi matektanár pénzért. Véletlen bolyongás eredménye, hogy Bécsben kötött ki. Azóta többnyire nemzetközi iskolákban tanít. A film és a matektanítás fontossági sorrendje, illetve aránya szépen lassan megfordult, olyannyira, hogy a filmes aktivitás jelenleg a nullához konvergál. Helyette mesterséges intelligencia szakra kezdett járni a linzi egyetemre. Ja, meg ír.

 

Csire Márta (1967, Szombathely) A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (ma Pécsi Tudományegyetem) végzett magyar, orosz és finnugor összehasonlító nyelvészet szakon. 1992-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Szemináriumának munkatársa. 2004 októberétől a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének magyar lektora. Az Ausztriai Magyar Kutatóintézet és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja. Kutatási területei: magyar mint idegen nyelv, többnyelvűség, az ausztriai magyarok nyelvhasználata.

 

Fodor Zsuzsanna Réka (1992, Kecskemét) alapszakon a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok szakán tanult, majd a bécsi Diplomáciai Akadémián végzett. Nappal nemzetközi segélyprogramokat koordinál, éjszaka ír és nemezel. Bár eredetileg csak két évet tervezett Bécsben tölteni, ez az átmeneti időszak már tizenhárom éve tart. Noé írószemináriuma olyan anyanyelvi és szellemi közeg, ami amellett, hogy tanítja és inspirálja, a honvágyát is elviselhetőbbé teszi.

 

Kertész-Rados Marcella magyartanár, újságíró és reklámszövegíró, 2020 óta él Bécsben. Régi vágya, hogy elmesélje a családja történetét, ám a hosszú éveken át tartó kényszerű tartalomgyártás jó időre elvette kedvét az írástól. A fordulatot Noé írókurzusa hozta meg: a szakmai támogatáson túl itt talált rá a számára is új, saját írói hangjára. Közel áll hozzá a mágikus realizmus, írásait gyakran szövik át meseszerű elemek. 

 

Kiss Tibor Noé (1976, Budapest) prózaíró. A MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolájában és a Pécsi Tudományegyetem szociológia szakán végzett. 2011 óta a Jelenkor folyóirat tördelője. Első kötete Inkognitó címmel jelent meg 2010-ben az Alexandra Kiadónál, ezt követte az Aludnod kellene (2014), a Beláthatatlan táj (2020) és az Olvadás (2025) – utóbbi három kötet a Magvető Kiadó gondozásában. Regényei cseh, finn, osztrák, lengyel és szlovén fordításban jelentek meg. 

 

Paluska Zsuzsanna (1995, Révkomárom) a Bécsi Egyetemen végzett tanári, kulturális antropológia és nemzetközi fejlesztési tanulmányok szakon. Tizenéves kora óta ír, megjelentek versei és novellái a litera.hu-n, az Opus, az Irodalmi Szemle és az Ambroozia folyóiratban, valamint a FÉL10 antológiában. Jelenleg projektvezető egy bécsi civil szervezetnél. Első regényén dolgozik, amelynek fő témái az anyaság, az identitáskeresés és a veszteség. 

 

Pohl Balázs (1970, Budapest) 2015-ben költözött Bécsbe, a SVUNG – Bécsi Magyar Színház alapítója és művészeti vezetője. Megalakulása óta résztvevője a bécsi írószemináriumnak.

 

Várkonyi Bori (1988, Budapest) esztétika szakon végzett a Pécsi Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Esszéi, novellái, kritikái és tudományos munkái különböző folyóiratokban és tanulmánykötetekben jelentek meg, írásait többek között a Kultúra & Kritika, a Jelenkor Online, az Irodalomismeret, a Műút, az Új Forrás, a Dante Füzetek és a Vigilia közölte. A BIM-ben kezdett el rendszeresebben foglalkozni novellaírással, ahol folyamatosan dolgozik önmagán, illetve, ahol a szöveg dolgozik rajta és benne. Noénak és a csoportnak hála, lírai nyelvhasználata egyre tudatosabban épül be a prózai szövegekbe. Jelenleg a Bécsi Egyetem kulturális antropológia szakos hallgatója.

 

A Google Térképet letiltotta a rendszer a működéshez szükséges cookie-kra vonatkozó és az Analytics-beállítások miatt.

Esemény megosztása

bottom of page