Nemzeti Összetartozás Napja

A megemlékezés szentmisével vette kezdetét a Pázmáneum kápolnájában, majd a díszteremben ünnepi műsorral folytatódott. Az est elején Varga János, a Pázmáneum rektora köszöntötte az egybegyűlteket, és emlékeztetett az emléknap történelmi hátterére. Beszédében idézett a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvény Preambulumából: „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.” Varga János Döme Zsuzsa Június 4-ére, a Nemzeti Összetartozás Napjára, valamint Reményik Sándor Nagy magyar télben című verseit olvasta fel, majd átadta a szót a KCs program ösztöndíjasának.

Cseh Csaba az ünnep kapcsán szólt a szórványban és a diaszpórában élő magyarság mai helyzetéről, felhívva a figyelmet az elszakított országrészek összetartozására. Beszédét személyes életéből vett példával zárta, megemlékezve édesanyjáról, aki bár román származású, őt és testvéreit mégis magyarként és magyarnak nevelte.

A megemlékezés következő momentuma a Napraforgók táncegyüttes Kallós Zoltán néprajzkutatóra emlékező műsora volt, majd elhangzott Faludy György Óda a magyar nyelvhezcímű verse. Az ünneplést a Himnusz közös éneklése zárta.